Skip to main content

Biosecurity Measures

Egyéb alacsony környezeti hatású vegyületek használata

31 May 2023
Best practice
1

Illóolaj, esszenciális olajkivonatok (Hatóanyagok: Citrus bergamia, Citrus paradisi, Citrus limon, Citrus sinensis, Citrus reticulata kivonatai)

2

Tejsav (2-hidroxipropionsav, 50-90%). Alkalmazása főleg a Varroa Jacobsoni ellen. Felhasználása október-november fiasításmentes családoknál. A külső hőmérsékletnek 5 °C környékén kell lennie. Kezelés időszakában a méhek ne repüljenek.

Ezeknek oka a kontaktus csökkenése miatti hatékonyságromlás.

3

Feromoncsapdázás Jelenleg kísérleti stádiumban lévő állapotban van Magyarországon.

4

Atkákat károsító mikroorganizmusok, ragadozó atkák felszaporítása, kaptárba történő időszaki/folyamatos betelepítése.

5

Atkáknak ellenálló – rezisztens – méhcsaládok tartása (tisztogató hajlam erősítése, anyák szelektálása). Magyarországon ez sajnos nem túl reális, mert a nagy méhsűrűség miatt ilyen kimondottan agresszív viselkedésű méhcsaládokat nem tudunk tartani.

© Johanna Kóczán

Tools and Supplies

  • az említett készítmények

Comments

You can Register or Login
to post a comment.

17 Comments

  • Avatar
    János Laczi
    31/01/2024 at 08:39

    A kettes pontnak van realitása Magyarországon és azt sem 5 celsius fokban A többi nem releváns ki hazánkban a magas méhcsaládszám és a mérsékelt övi időjárás miatt (magas hő ingadozás).

  • Avatar
    János Farkas
    22/01/2024 at 13:34

    Illóolajok a megfelelő időben alkalmazva is csak kiegészítő kezelés, veszélyei a rablás kirobbanása, méz szennyeződése.
    Feromon jelenleg nem elérhető, nem tudni hol tartanak az ezzel kapcsolatos kutatások.
    Anya szelekció a nagy méhsűrűség miatt lassú és végeláthatatlan út.

  • Avatar
    Zsolt JUhász
    22/01/2024 at 09:55

    Nem terjedt el magyarországon, több vizsgálat szükséges, ponto dozisok, hatoanyag vizsgálatok szükségesek.

  • Avatar
    Róbert Kersák
    17/01/2024 at 23:22

    Kérdés, mindez mennyire működik a gyakorlatban?

  • Avatar
    Péter Bíró
    17/01/2024 at 18:26

    Ezek leginkább kisérleti fázisban levő módszerek, ezért gyakorlatban nem ajánlhatóak.

  • Avatar
    Ferenc Molnár
    17/01/2024 at 18:16

    Ez nagyon nem kidolgozott és nem értelmezhető, ha pedig komolyan így gondolja a szerző akkor rossz úton jár.

  • Avatar
    János Árgyelán
    17/01/2024 at 18:06

    Az illóolajos készítmények esetében a használati útmutatók több esetben hordástalan időszakban javasolják a készítmények használatát, ami kutatást, rablást eredményezhet.

  • Avatar
    Csaba Kovács
    17/01/2024 at 18:01

    Október-november hónapokban nem ezt ajánlanám…

  • Avatar
    Sándor Brunner
    17/01/2024 at 17:30

    A feromoncsapdázásról az előző témánál ítram. A többi megint csak elmélet.

  • Avatar
    Péter Tóth
    17/01/2024 at 17:26

    A gőztenziós anyagok használata a hazai méhsűrűség mellett nem javasolható (rablást generálhatnak, zavarják az anya petézését és évjáratonként más a hatékonyságuk is). 2011 januárjában Németországban óriási méhpusztulások voltak, mert előző évben ősszel hűvös csapadékos időben nem hatott megfelelően a hangyasav.

  • Avatar
    Boldizsár Nagy
    17/01/2024 at 16:51

    Egyik pontnak sincs igazán nagy jelentősége Magyarországon.

  • Avatar
    Gábor May
    17/01/2024 at 14:58

    Illó anyagok használta gyéríti csak az atkát. Használható, de önmagában nem elég nagy méhsűrűségnél.
    Ha nem megfelelő időben használjuk, akkor illatos lesz a mézünk is a hatóanyagoktól.

  • Avatar
    Árpád Barkó
    16/01/2024 at 19:57

    A tisztogató hajlam és az agresszív méhek között nem feltétlen van összefüggés. Illóolajokkal az itteni klíma mellett felesleges foglalkozni.

  • Avatar
    Árpád Benedikti
    16/01/2024 at 18:43

    Szerintem a fentiek nem jellemzők Magyarországra. A higiénikus tisztogató hajlamra az utóbbi időben történik szelekció.

  • Avatar
    Zsolt Lászlóffy
    16/01/2024 at 15:36

    Itt aztán minden is van! Például az 5 fok körüli kezelés….Lehet vele próbálkozni, én nem tenném. Szóval a méhek Varroa elleni kezeléseinek hőmérséklete általában egy kinti 10 fok körüli hőfokon ajánlott. (lásd méhbiológia).
    Esetleges más atka fajok betelepítése (más méhfajoktól, más vidékekről) életveszélyes, és kerülendő…(jönnek ők maguktól is sajnos, a globalizáció tesz róla).
    Az illóolajok nem ölik az atkát, csak annyiban segíthetnek, hogy a szaporodni vágyó atkák orientációját megzavarják ideiglenesen. Csak erre nem lehet atkairtási technológiát építeni.

  • Avatar
    Attila Jandácsik
    16/01/2024 at 13:17

    1. A felhasználás ideje és dózisa is nagyon fontos. Erről nincs tájékoztatás.
    2. A konkrét felhasználás módját nem írja le és a hatékonyságát sem.
    3. Sem a feromon csapdázás, se az atkákat károsító mikroorganizmusok nem elérhetőek hazánkban.

  • Avatar
    Gábor Horváth
    16/01/2024 at 13:06

    1-2. A következőkről nem tesz említést: timol, kámfor, mentol, hangyasav… Mindazonáltal ezek használata sokkal körülményesebb, problémásabb és legtöbb esetben jóval kevésbé hatékony, mint az oxálsav ami ezeknek kiváló alternatívája. Szóval meg lehet említeni, de hasznuk nem sok.
    3. Tehát egyelőre nem létezik.
    4. Megint csak elmélet – némelyik olyan, amit a gyakorlat már cáfolt
    5. …és még egy fikció

    A fenti leírás nagyon-nagyon minimális, gyakorlatban hasznosítható információt tartalmaz, de ezt a kezdő vagy laikus nem fogja tudni.

Leave a CommentCancel reply