A szennyező anyagoknak való kitettség elkerülése
![A szennyező anyagoknak való kitettség elkerülése](https://www.bthenet.eu/wp-content/uploads/2023/04/46F81BC2-E605-4826-AB2E-533EB7219C0D.jpeg)
A szennyező anyagok kaptárba való jutásának elsődleges forrása maga a méhész, ezért nagy jelentőséggel bír milyen szerekkel védekezünk a méhekre veszélyt jelentő kórokozók, élősködők ellen. Semmiféle illegális állategészségügyi készítményt nem […]
A szennyező anyagok kaptárba való jutásának elsődleges forrása maga a méhész, ezért nagy jelentőséggel bír milyen szerekkel védekezünk a méhekre veszélyt jelentő kórokozók, élősködők ellen. Semmiféle illegális állategészségügyi készítményt nem szabad alkalmazni!
![](https://www.bthenet.eu/wp-content/uploads/2023/09/681B2B9C-42A5-4468-B1DF-8A0EF0B094C5-768x1024.jpeg)
![](https://www.bthenet.eu/wp-content/uploads/2023/09/3C61616A-EE42-479B-BC3E-15DC2665C7E0-768x1024.jpeg)
Fontos a megfelelő szerek megválasztása mint például a szerves savak használata.
Egyéb gyakorlati technológiai elemek beiktatásával is sokat tehetünk az egyes betegségek megelőzéséért, elkerüléséért pl.: építtetőkeret használata, nyár végi-ősz eleji anyazárás (=mesterségesen létrehozott fiasításmentes állapot), téli zárókezelések is igen fontos szerepet töltenek be ilyen szempontból.
![](https://www.bthenet.eu/wp-content/uploads/2023/09/11C19F4F-2D3E-42A0-8CD1-1C4323DD49C9-768x1024.jpeg)
Külső forrásból érkező szennyezés főleg növényvédelmi tevékenységből fakad, azon belül is legfőképp a repce (április második fele) és a napraforgó (július első 3 hete) virágzásának idejében.
A repce esetében a méhekre ugyan nem veszélyes rovarirtók okozzák a problémát, mert azok nem megfelelő alkalmazásuk miatt a mézek maximális maradékanyag (rovarirtó) tartalma meghaladhatja a megengedett határértéket, ezáltal a mézfogyasztóknak lehetnek esetleges veszélyforrásai. Megoldás lehet ez ellen a gazdákkal történő megfelelő kommunikáció és együttműködés (éjszakai órákban való növényvédelmi kezelés) valamint ha van rá lehetőség a repcéről való elvándorlás annak virágzása időszakában.
![](https://www.bthenet.eu/wp-content/uploads/2023/09/5D2CCC84-C74A-413F-86D2-62CB0AAB6702-1024x768.jpeg)
![](https://www.bthenet.eu/wp-content/uploads/2023/08/367772494_829796512191111_4528089275808379557_n-1-edited.jpg)
A napraforgó virágzása idején a valódi problémát a vele egy időben virágzó csemegekukorica okozza, ugyanis ezt a növénykultúrát méhekre káros vegyszerekkel is kezelik. Forróság-aszály idején a méhek egyéb táplálék, fehérje-forrás hiányában ennek látogatására szorulnak.
Itt is előnyt jelenthet a gazdákkal ápolt jó kapcsolat és megfelelő kommunikáció, összedolgozás. Azonban maga a méhész is segítheti méheinek szorgos munkáját ha olyan virágzó kultúrát vet a környékre ami jobban vonzza őket, esetleg olyan helyre vándorol velük ahol ilyen növények találhatók pl.: vaddohány, somkóró, bükköny, facélia.
![](https://www.bthenet.eu/wp-content/uploads/2023/09/0730EFC2-7686-4D46-97E7-2C62CB80E053-768x1024.jpeg)
![](https://www.bthenet.eu/wp-content/uploads/2023/09/A0C534C5-A711-4271-B7B9-E7D6A113EBD3-768x1024.jpeg)
Esetleges potenciális szennyezőanyagforrás lehet még a nem ellenőrzött forrásból származó műlépek használata is. Ennek elkerülése végett javasolt a saját viasz használata, fedelezésnél is kizárólagosan a viasz használatával.
Nem utolsó sorban fontos szerepet tölt be a szennyezőanyagok elkerülésénél a kizárólag tiszta eredetű, legális összetevőket tartalmazó takarmányok használata pl: lepény, szirup, fehérjepotló.
Elsődleges forrása a szennyezőanyagok bevitelének maga a méhész!
Semmiféle illegális állategészségügyi készítményt sem szabad használni!
Fontos a környékbeli gazdálkodókkal való jó kapcsolat kialakítása!
Ha lehet kerüljük el a repceföldeket virágzás idején.
Csak ellenőrzött forrásból származott műlépet, takarmánykiegészítőt alkalmazzunk.
![](https://www.bthenet.eu/wp-content/themes/bthenet/assets/dist/images/pattern.png)